Az álomfejtés nem más, mint egy babona. A jövőbelátás egyik módja. Bár vannak akik magát a jövőt álmodják meg úgy ahogyan lesz, és vannak akik álmot látnak és annak megfejtésével tudják a jövőjüket meghatározni. Ám ahány ház annyi szokás. Ha valaki megnéz több álomfejtő könyvet azt látja hogy egy álomképnek a jelentése mindenhol mást jelent. Ilyenkor mondják azt hogy ez egyéntől függő. Ebben van is valami igazság. Bár sokszor megoldható úgy, hogy kiválasztunk egy könyvet és csak abból tájékozódunk.
Az álomfejtés maga nem csak a szavak jelentésének kikereséséből áll. Ennél sokkal bonyolultabb. Ha azt mondom hogy kis pszichológiát belevive meg is van a dolog akkor hazudok! Ez nem ilyen egyszerű, de nem kell megíjedni sem!
Mivel jóslás így kell hozzá érzék is...

Az emberek évezredek óta foglalkoznak álomfejtéssel, jóslásokkal. A legrégebbi magyar álmoskönyv, melyet ismerünk, a debreceni "Alom Könyveczke" 1635-ben jelent meg. De ezt megelőzően is volt már magyar nyelvű álmoskönyv, legalábbis ez derül ki ennek a féltve őrzött emlékünknek az ajánlásából: "Alom könyveczke, Mikeppen az Eyjeli Latasokat, jelenéseket és Almokat érteni és magyarázni kell: Az regi és mostani új Alom-könyvekből, mellyekket az Bölcz emberek nagy mesterséggel megirtanak, rövideden ki-szedegettetett, es mostan ujonnan ki nyomattatott..."

Minden ember álmodik, de sokan elfelejtik álmaikat reggelre, s ezért azt hiszik, nem is álmodtak. Az álom az alvás időtartamának mintegy 20 %-át teszi ki. Az ősi kultúrákban az álmot az istenek és démonok üzeneteinek tekintették. Az álomjelenség metafizikai felfogása a mai napig jellemző, a Nílus környékén élők például még manapság is azért burkolják turbánba a fejüket, hogy alvás közben nehogy kiszálljon a lelkük a fejükből. A keleti vallások képviselői és gyakorlói úgy gondolják, hogy létezik egy anyagtalan lélek, vagy szellem, ami ébren marad az alvás során. Utazik, különböző élethelyzeteket él át, s ezeknek emlékeit adja át az agynak, amikre ébredésünk után álomképekként emlékezünk. Lehetséges, hogy az ezoterikusok által emlegetett "finomtest" vagy asztráltest az az anyagtalan valami, ami ugyanolyan - vagy még nagyobb - tudatossággal rendelkezik elalvásunk után, mint ébrenlétünkkor?
Az álom-tevékenység kutatásai során a szakemberek rájöttek, hogy az álom az agy harmadik tudatállapota lehet, amely ugyanúgy különbözik az alvástól, ahogy az alvás az ébrenléttől. Ez a gondolat egyébként már szerepelt a hindu (védikus) mitológia Upanisadok című művében is, mely szerint az emberi agy az ébrenlét, az álom nélküli alvás és az álommal kísért alvás állapotait váltogatja.


Az álmoknak és jelentésüknek emberemlékezet óta fontos szerepet tulajdonítunk. Már az ótestamentumi próféták is felhasználták jóslásaikban. Platón, Shakespeare, Goethe és Napóleon bizonyos álmaiknak egyenesen profetikus jelentést tulajdonítottak. Sigmund Freud a múlt század elején felfedezte az álomszimbolika lélektani jelentőségét. Az agykutatók mintegy ötven éve kísérleteznek alváslaboratóriumokban: azt vizsgálják, hogy a test mely funkcióira vannak hatással az álmok, és fordítva. Az álomkutatás ugyan még gyerekcipőben jár, de a tudósok egyvalamiben egyetértenek: az álmokra szükségünk van ahhoz, hogy lelkileg egészségesek maradjunk.

(Ezek csak érdekességek, nem kell őket megtanulni...)